Játszunk el a gondolattal, hogy az egész internet egy önálló biológiai lény (egyed). Vizsgáljuk meg, hogyan képes mindazon funkciók ellátására, amire a DNS vezérelt egyed szervezete képes.
A böngésző, mint őssejt
Mintegy 600 millió éve a légkör oxigén tartalma 1%-ról a mai 21%-ra ugrott, ezzel lehetővé téve az eukarióta egysejtűek kollagénnel való összekapcsolódását. Mindez biológiai robbanáshoz vezetett, megteremtve a több sejtű élőlények kialakulásának lehetőségét (szövetek, szervek megjelenése). A sejtek, mint építőkockák az adott szervezeten belül, funkcionálisan szakosodhattak egyedi problémák kezelésére, a DNS megfelelő szekvenciáit leolvasva pedig, megkapják a pontos, végrehajtandó feladatukat.
A böngészők (firefox mozzilla, internet explorer) ugyanígy képesek fogadni forrás kódokat (html, xhtml, rss) és a bennük foglalt utasítás szerint megjeleníteni azokat. Az árnyalatnyi különbség csupán annyi, hogy míg minden sejt a teljes DNS-t tartalmazza, addig mi nem tároljuk le személyi számítógépeinken a teljes internetet, csupán az adott oldalhoz tartozó szekvenciát, html dokumentumot.
Ugyanakkor böngészőnk úgy viselkedik, mintha egy végtelenszer megújuló őssejt lenne, mindig egy adott oldal tulajdonságait jeleníti meg.
Hiperlink URL - az internet szekvenálás eszköze
Habár a DNS szekvenálási módszertana még nem teljesen világos, mi megalkottuk az internet szekvenciák (oldalak) elérésének rendkívül egyszerű módját, ez pedig az URL. Az URL tartalmazza a tárolás fizikai helyét (domain - szerver), a könyvtárstruktúra elérési útvonalát, a fájlt, és még néhány input paramétert.
Miután elértük a forrást (html, xhtml, rss), böngészőnk színekké, formákká, struktúrákká formálja azt és a benne tárolt szövegeket (tartalom) is megjeleníti.
A html kódolás természete
"Négyfajta szimbólum (leíró elem) található meg a HTML-ben:
- strukturális elemek, amelyek leírják az adott szöveg "célját" pl. <h1>Téma 1</h1> mint első szintű címsor (alcím).
- prezentációs szimbólumok, melyek leírják, az adott szöveg hogy nézzen ki. pl. <b>vastag</b> vastag kinézetet eredményez. (Ez a forma azonban ma már elavultnak számít, helyette a CSS használata javasolt, ugyanis a legújabb trend szerint szét kell választani a tartalmat (amit a HTML kódol) és a formát (amit CSS-ben szokás kódolni), és ezáltal mindenki számára elérhetővé tehetőek a weblapok: felolvasó gépeknek, amit a gyengénlátók használnak, szöveges böngészőknek, és könnyebb nyomtatóbarát verziót készíteni.)
- hypertext elemek, melyek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes elemei és más dokumentumok között (pl. a
<a href="http://hu.wikipedia.org/">Wikipedia</a>a Wikipedia szót mint egy kapcsolatot (angol szóval: link) a megadott URL-hez jeleníti meg) - eszköz elemek, melyek segítségével gombok, listák, beviteli mezők hozhatók létre."bővebben:HTML
A Wikipedia definícióján túl, saját szempontrendszerünk mentén vizsgálódva, ki kell emelnünk azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik, hogy a html nyelv alkalmassá váljon a ma ismert internet funkcionális és tartalmi leírására.
- A html (xhtml) egy bárki által elsajátítható szabvány, a W3C szervezet által szabványosítva és publikálva
- Teljeskörű tartalmai és funkcionális leírást ad, az adott oldal megjelenítéséhez minden információ a forrásból kinyerhető
- A forrás szemantikus (szöveg alapú), mindannyian elolvashatjuk egy adott oldal forráskódját a jobb egér gombbal előhívható menü oldal forrása menüpont segítségével.
- A html könnyen fejleszthető bárki által, mivel szöveg alapú a forrás, könnyen másolható, ezáltal klónozható és módosítható.
- Platformfüggetlen, a böngésző csupán egy speciális (élményfokozó) alkalmazás, amivel megjeleníthetjük a html-t. Ugyanakkor, ha kinyomtatjuk a kódot, továbbra is értelmezhetők a tartalmi és funkcionális elemek.
- Univerzális nyelv, bármilyen tartalom tárolására alkalmas.
A "legújabb trend szerint", ahogy a Wikipedia idézet fogalmaz, a CSS segítségével illik elszeparálni a html alap forrást és a design elemeket, amelyek csupán ahhoz kellenek, hogy a böngészőnk élményfokozó lehetőségeit kiaknázzuk. A CSS mondja meg milyen színnel, betűmérettel, háttérrel jelenjen meg az alap tartalom. Ezt jól megfigyelhetjük a webkettes blog oldalak html és css kapcsolatát vizsgálva.
