Web Koncept

új alkalmazások, szolgáltatások a nemzetközi mezőnyből merítve, web trendek, technológiák, szemléletváltás, forradalom

Archívum

Licenc

Creative Commons Licenc

HTML

Freebase, a digitális világ adatbázisa

2007.05.08. 08:00 | kósa.szabolcs | 3 komment

Március elején jelentették be azt a szolgáltatást, amely sokak reménye szerint az egyik megalapozója, előfutára lesz annak a víziónak, amelyet alkotói szemantikus webként fogalmaztak meg. Meghatározó vélemények szerint ez az internet fejlődésének egyik útja. Csapatunknak sikerült partizán jelleggel beszivárogni az alfa verzió csekély számú tesztelői közösségébe. Az azóta kialakult benyomásokról és tapasztalatokról az alábbiakban olvashattok.

A Metaweb által alapított, Freebase nevű startup azt az ambíciózus célt tűzte ki maga elé, hogy logikailag is struktúrált, relációs adatbázisba szervezze a világon szabadon elérhető digitális információhalmaz egészét, egyfajta nyitott katalógust létrehozva ezáltal. Természetesen, mint minden ilyen nagyszabású vállalkozás számos problémával kell hogy szembenézzen, azonban bizonyos megoldásai olyannyira előremutatóak, hogy várhatóan számos írás születik még róla, míg szolgáltatásai nyilvánossá válnak.

A Freebase-t a Metaweben keresztül régi iparági motorosokból álló tehetséges csapat alkotja. A pénzügyi hátteret a Benchmark Capital és egyéb kockázati tőkebefeketetők 15 millió dolláros A szériás bevonásával sikeresen teremtették meg.

"Data commons" - az információ, mint közvagyon

Ahogy azt már említettem a Freebase alapvetően egy adatbázis technikai értelemben is. Forradalmi lényege abban rejlik, hogy az információs "szigetek" közti rést, a logikát, a releváns kapcsolatokat, a metaadatokat a rendszer felhasználói hozzák létre.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy létezik már ilyen a felhasználók által szerkesztett tudásbázis, mi szükség van egy újabb ilyen modellre. A Freebase nem tagadja meg ezt az "örökséget", következetesen idéz a Wikipediából de rámutat a weben elérhető egyéb tartalmakra is. A különbség abban rejlik, hogy itt lexikon helyett inkább egy univerzális katalógusról beszélhetünk, ahol mindig pontosan tudjuk, hogy a vizsgált entitás milyen típusokba tartozik és milyen fogalmi szinteken kapcsolódik más típusba tartozó entitásokhoz, nevezhetjük akár a web egyik reménybeli szemantikus rétegének is.

A két szolgáltatás közti rokonság (ingyenes hozzáférés, felhasználók által szerkesztett tartalom) magával hozza azokat a problémákat, amelyekkel a Wikipedia is szembesült története során az információk integritásával, helyességével kapcsolatban, azonban a készítőknek úgy tűnik van koncepciójuk a problémás helyzetek kezelésére. Maga a rendszer egy adatkarbantartó csapat folyamatos felügyelete alatt működik, akik részben a felhasználói visszajelzések alapján törlik a nem odaillő tartalmakat, esetleg egyesítik a duplikált entitásokat.

Természetesen illik egy ilyen önkéntes munka esetén felvázolni az ezzel kapcsolatos közös előnyöket. Véleményem szerint már az első lépések során is sikerült ezt a célt elérni és demonstrálni azon kevesek számára akik meghívót kaptak. A nemzetközi visszhang a blogoszférában nagyon pozitív. Az ingyenes és egyszerű hozzáférhetőség a rendszer adataihoz várhatóan sok izgalmas ráépülő szolgáltatást fog eredményezni.

A Freebase miután felhasználja az interneten ingyenesen már elérhető digitális közvagyont, a saját adatbázisát is a nyitottság szellemében elérhetővé teszi a Creative Commons licensz szerint. Az adatbázisban tárolt információk közti kapcsolat a megalkotott fogalmi rendszer (ontológia) és a benne foglalt relációk alkalmazásának segítségével nem csak emberek hanem szoftver ágensek számára is értelmezhetővé válik.

Nyitottság

A Freebase saját, jól dokumentált API kiadásával már a kezdetektől lehetővé teszi a rendszerben tárolt adatok külső alkalmazások általi lekérdezését, sőt akár magát az adatok kezelését (feltöltés, módosítás, törlés) is.

A szabadon elérhető adatokra alapozva bárki elkészíthető külső alkalmazását, akár a teljes adatbázismegoldást a Freebase-re építve. Természetesen ez esetben a külső rendszerben felvitt adatok is a Freebase adatbázisában landolnak, az adott licenszfeltételek mellett. Ezt támogatja az is, hogy bárki létrehozhatja saját adattípusát a rendszerben. Ez a flexibilis modell számos igen kreatív megoldást tesz lehetővé, az oldalon ma is elérhető több az adatokra alapuló vizualizációs demó alkalmazás. Az első ilyen fecskék közt megtalálható étteremajánló, zenetörténeti és több mozival kapcsolatos szolgáltatás.

A Freebase API akcióban - Cinespinner


Adatmodell

A Freebaseben zajló tevékenység az adatok 4 alapvető szintjén bonyolódik:

Domain : az ontológia legfelsőbb szintje, mint például Film vagy Csillagászat, a domainek olyan fő kategóriarendszerbe vannak csoportosítva mint például Média vagy Tudomány és technológia

Type: doménen belüli osztály, mint például Filmrendező vagy Bolygó

Topic: típuson belüli entitás, mint például Steven Spielberg vagy Föld

Property: az adott entitáshoz kapcsolódó tulajdonságok, mint például név

Egy rövid példa. A Freebaseba történő regisztráció során magunkat a Felhasználó típusba soroljuk. A Felhasználó típus egyik attribútuma (property) jelenti a kapcsolatot a felhasználói accountunk (user) és saját magunk, mint Személy (person) közt. A kettő közti különbség a különböző attribútumok mellett részben abban rejlik, hogy a felhasználóhoz kapcsolódó adatokat magunk szerkeszthetjük így egy szubjektív képet alkotva magunkról, míg a személyek adatlapja (topikja) bárki által szerkeszthető. Azt azonban eldönthetjük, hogy felhasználói accountunkat kapcsoljuk-e egy személy topikhoz avagy nem.

A különböző típusokhoz rengeteg rendszeren belüli (topikok, típusok, domainek) és kívüli hivatkozást, kapcsolatot lehetséges megadni. Egy zenekar esetében ez például a teljesség igénye nélkül műfajokat, albumokat, dalszövegeket, tagokat, kiadót, dalokat és természetesen külső linkeket is tartalmaz. Mindehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy egy topik egyszerre több típusba is tartozhat (pl. egy vállalat esetében, mint jogi entitás, mint üzlet, mint munkaadó).

Egy vállalat típusba tartozó topic (entitás) leírását láthatjuk a lenti fotón.


Adatbázis elérés

A Freebase adatbázisát lekérdezni, módosítani a Metaweb által kifejlesztett saját nyelv, a Metaweb Query Language (MQL) által szabályozott keretek közt lehetséges. A lekérdezés és az írás is JSON (JavaScript Object Notation) objektumokon keresztül történik. Rövid betekintés után is elmondható, hogy rendkívül egyszerű lesz a fejlesztés a Freebase adataira támaszkodva, akár a teljes adatbázis problémát ezen a platformon lehetséges kezelni.

Felhasználói felület

A Freebase törekvése, amely a közösség munkájára alapoz, nehezen lenne kivitelezhető ha a felhasználói felület nem lenne minél barátságosabb és használhatóbb. Ez ma részben valósul csak meg, de a megközelítéssel véleményem szerint alapvetően nincs gond. A felület egyszerű, áttekinthető, sok AJAXal fűszerezve. Könnyen hozzá lehet szokni és a ha az ember elkezd játszadozni, létrehozni dolgokat, nehezen tudja abbahagyni. Nem nehéz elképzelni az erre fogékony tömegeket, amint szédítő sebességgel kategorizálják be a dolgokat és töltik fel a tartalmakat, miután publikus lesz a Freebase.

Nem sikerült kinyomozni, milyen formában támogatja a rendszer a későbbiekben a többnyelvűséget, bár annyi azért kiderült, hogy a nyelv, mint rendszertípus már elő van készítve, tehát hamarosan megjelenik ez a nagyon fontos vetület is.

Záró gondolatok

Jómagam régóta vártam, hogy megjelenjen egy hasonló szolgáltatás, mivel szívügyem az emberiség tudásának megőrzése és ingyenesen hozzáféhetővé tétele. Ami eddig megvalósult ígéretesnek tűnik. Drukkolok a sikerért, már csak azért is mert egyre aggasztóbb, hogy az Internet is megkapta a maga mogulját (Google), aki az információk keresésének és az ezzel kapcsolatos üzletnek szinte egyeduralkodója a mai piacon, pénzügyi potenciáljára alapozott sorozatos felvásárlásokkal (némelyet még ezek közül is hagynak elsorvadni) és új szegmensekbe való terjeszkedéssel már nem mindig az általa is megfogalmazott "do no evil" szellemében cselekszik, bár azért persze szeretjük őket ;).

A Freebase és az egyéb még "lopakodó" fázisban lévő megoldások (mint pl. Radar Networks) reményeim szerint új kategóriát és direkt kihívást teremtenek a piac nagy szereplőinek a saját területükön (információk keresése). Arról, hogy hogyan lesz ebből nagy üzlet most nem szóltam, de nem nehéz elképzelni, hogy van a csapatnak koncepciója, mivel a kockázati tőkét is sikerült meggyőzni és egyébként is tudjuk, hogy az információ maga a hatalom. Nagy dolgok vannak készülőben kérem.


Ps. 5 meghívóm van, amit szeretnék szétosztani.  Üzenetben jelezze akit érdekel.

A meghívók elfogytak.

Címkék: internet tudásmenedzsment adatbázis creative commons katalógus freebase

Az internet DNS-e: html

2007.05.05. 13:04 | zenkovics.ferenc | Szólj hozzá!

Játszunk el a gondolattal, hogy az egész internet egy önálló biológiai lény (egyed). Vizsgáljuk meg, hogyan képes mindazon funkciók ellátására, amire a DNS vezérelt egyed szervezete képes.

A böngésző, mint őssejt

Mintegy 600 millió éve a légkör oxigén tartalma 1%-ról a mai 21%-ra ugrott, ezzel lehetővé téve az eukarióta egysejtűek kollagénnel való összekapcsolódását.  Mindez biológiai robbanáshoz vezetett, megteremtve a több sejtű élőlények kialakulásának lehetőségét (szövetek, szervek megjelenése). A sejtek, mint építőkockák az adott szervezeten belül, funkcionálisan szakosodhattak egyedi problémák kezelésére, a DNS megfelelő szekvenciáit leolvasva pedig, megkapják a pontos, végrehajtandó feladatukat.

A böngészők (firefox mozzilla, internet explorer) ugyanígy képesek fogadni forrás kódokat (html, xhtml, rss) és a bennük foglalt utasítás szerint megjeleníteni azokat. Az árnyalatnyi különbség csupán annyi, hogy míg minden sejt a teljes DNS-t tartalmazza, addig mi nem tároljuk le személyi számítógépeinken a teljes internetet, csupán az adott oldalhoz tartozó szekvenciát, html dokumentumot.

Ugyanakkor böngészőnk úgy viselkedik, mintha egy végtelenszer megújuló őssejt lenne, mindig egy adott oldal tulajdonságait jeleníti meg.

Hiperlink URL - az internet szekvenálás eszköze

Habár a DNS szekvenálási módszertana még nem teljesen világos, mi megalkottuk az internet szekvenciák (oldalak) elérésének rendkívül egyszerű módját, ez pedig az URL. Az URL tartalmazza a tárolás fizikai helyét (domain - szerver), a könyvtárstruktúra elérési útvonalát, a fájlt, és még néhány input paramétert.

Miután elértük a forrást (html, xhtml, rss), böngészőnk színekké, formákká, struktúrákká formálja azt és a benne tárolt szövegeket (tartalom) is megjeleníti.

A html kódolás természete

"Négyfajta szimbólum (leíró elem) található meg a HTML-ben:

  • strukturális elemek, amelyek leírják az adott szöveg "célját" pl. <h1>Téma 1</h1> mint első szintű címsor (alcím).
  • prezentációs szimbólumok, melyek leírják, az adott szöveg hogy nézzen ki. pl. <b>vastag</b> vastag kinézetet eredményez. (Ez a forma azonban ma már elavultnak számít, helyette a CSS használata javasolt, ugyanis a legújabb trend szerint szét kell választani a tartalmat (amit a HTML kódol) és a formát (amit CSS-ben szokás kódolni), és ezáltal mindenki számára elérhetővé tehetőek a weblapok: felolvasó gépeknek, amit a gyengénlátók használnak, szöveges böngészőknek, és könnyebb nyomtatóbarát verziót készíteni.)
  • hypertext elemek, melyek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes elemei és más dokumentumok között (pl. a <a href="http://hu.wikipedia.org/">Wikipedia</a> a Wikipedia szót mint egy kapcsolatot (angol szóval: link) a megadott URL-hez jeleníti meg)
  • eszköz elemek, melyek segítségével gombok, listák, beviteli mezők hozhatók létre."bővebben:HTML

A Wikipedia definícióján túl, saját szempontrendszerünk mentén vizsgálódva, ki kell emelnünk azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik, hogy a html nyelv alkalmassá váljon a ma ismert internet funkcionális és tartalmi leírására.

  • A html (xhtml) egy bárki által elsajátítható szabvány, a W3C szervezet által szabványosítva és publikálva
  • Teljeskörű tartalmai és funkcionális leírást ad, az adott oldal megjelenítéséhez minden információ a forrásból kinyerhető
  • A forrás szemantikus (szöveg alapú), mindannyian elolvashatjuk egy adott oldal forráskódját a jobb egér gombbal előhívható menü oldal forrása menüpont segítségével.
  • A html könnyen fejleszthető bárki által, mivel szöveg alapú a forrás, könnyen másolható, ezáltal klónozható és módosítható.
  • Platformfüggetlen, a böngésző csupán egy speciális (élményfokozó) alkalmazás, amivel megjeleníthetjük a html-t. Ugyanakkor, ha kinyomtatjuk a kódot, továbbra is értelmezhetők a tartalmi és funkcionális elemek.
  • Univerzális nyelv, bármilyen tartalom tárolására alkalmas.

A "legújabb trend szerint", ahogy a Wikipedia idézet fogalmaz, a CSS segítségével illik elszeparálni a html alap forrást és a design elemeket, amelyek csupán ahhoz kellenek, hogy a böngészőnk élményfokozó lehetőségeit kiaknázzuk. A CSS mondja meg milyen színnel, betűmérettel, háttérrel jelenjen meg az alap tartalom. Ezt jól megfigyelhetjük a webkettes blog oldalak html és css kapcsolatát vizsgálva.

Kapcsolódó linkek:

Címkék: rss html internet css evolúció dns url xhtml

A DNS, mint teljes értékű leíró kódolási nyelv

2007.05.05. 10:37 | zenkovics.ferenc | Szólj hozzá!

3,2 milliárd éve elindult egy kódolási folyamat, melyet ma Darvin után evolúciónak nevezünk. Szemantikus kódolásról írt bevezető cikkünk bemutatta, hogy a materiális adathordozóba, szabványosan kódolt, teljeskörű leírás mennyire fontos az emberiség tudásának menedzselésében, most megvizsgáljuk a DNS kódolás tulajdonságait.

"A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását. A DNS kémiai szerkezete magában rejti az evolúcióban fontos szerkezetváltozás lehetőségét is. Az információ nemcsak a fehérjék szerkezetére vonatkozik, hanem módot nyújt azok szintézisének mennyiségi és időbeli szabályozására is, így végső soron a sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll."  bővebben:DNS

DNS molekula

Biológiai élőlények, mint materiális adathordozók

Amíg mi egy blogot megírunk 5-10 perc alatt, az evolúció időléptéke 5-10-100 millió évben mérhető. Miközben egy egyed testreszabása minden alkalommal megtörténik, maga a faj specifikus (system) részek évmilliókra visszanyúlóan statikusak. Egy biztos, mindannyian prototípusok vagyunk, DNS kódunk molekulába zárva materializálódik, és mi magunk is (sajna) kötve vagyunk anyagi létünkhöz (Buddha: Nirvána szutra - Minden ember saját maga börtöne).

Egy egyed DNS-e ugyanakkor csak egy apró darabkája annak a tudásbázisnak, amit a fajon belüli, működőképes egyedek össessége hordoz. Látszik, hogy a populáció létszámának zuhanása, illetve a populációkon keresztüli géncsere intenzitásának csökkenése az egész faj rövidtávú kipusztulását eredményezheti.

Kódolási szabvány

A DNS molekula négy építőkockából (adenin, timin, citozin, guanin) áll össze, annyit tudunk ma, hogy szekvenciális a felépítése és az adattárolási mechanizmusa, az információt a bázispárok váltakozó sorrendje határozza meg.

Mégis elmondhatjuk, ha mi még nem is tudjuk olvasni a DNS-t a természet képes értelmezni és három dimenzióban a maga funkcionalitásával megjeleníteni azt.

A kódolási nyelv természete

  • Teljeskörű leírást ad az egyed minden tuladonságára, funkcionalitására, megjelenésére, időhorizontjára, reprodukciós ütemére stb. determináló tényezőként hat.
  • Disszipált információ hordozás, minden élőlény rendelkezik saját példánnyal a fajára jellemző DNS-ből.
  • Általános leíró nyelv, hiszen minden élőlényt képes leírni (voltaképpen kódolási szabványból és konkrét tartalomból áll)
  • Öndefiníciós nyelv, a dekódoláshoz is tartalmaz utasításokat, valamint az adatszerkezet leírását is feltehetően magában hordozza.
  • Empirikus kódolási nyelv, azaz önkényesen alakította ki magát (máig tisztázatlan módon)
  • Platformfüggetlen, az emberi genom egynegyed részben nárcisz
  • Öndokumentáló jellegű, egyetlen DNS molekulából egyedklón készíthető
  • Teljeskörű és univerzális, a legelképesztőbb létformák leírására is alakalmas
  • Könnyen fejleszthető, elterjedt és népszerű, a fejlesztési folyamat bárki által végezhető (szex, nemesítés, szelekció, ma már génsebészet is)

Címkék: kódolás dns xml buddha

Szemantikus kódolás: az emberi kommunikáció alapja

2007.05.05. 09:08 | zenkovics.ferenc | Szólj hozzá!

Áttekintve a nyugati civilizáció kultúr-fejlődését (lásd: Jelentés a központnak: Kőkortól a cyber térig), láthattuk, hogy az adathordozók (kő, bronz, papír, könyv, elektronikus hordozók, internet stb.), valamint a tudás megosztási technikák (barlangrajz, templom-fal vésetek, könyvtárak, kolostor hálózatok, könyv nyomtatás, internet) fejlődése milyen változásokat hoztak a szellemi, spirituális és világi élet minden területén. Bejegyzésünkben megvizsgáljuk a harmadik tényező, a kódolási és dekódolási technikák fejlődését.

A szemantikus kódolás alap sémája

A leíró jellegű (szemantikus) kódolás lényege, hogy egy immateriális gondolatot kódolási-dekódolási szabvány segítségével, olyan statikus vagy dinamikus hordozó közegbe (anyagi forma) ágyazzuk, ami azután teljeskörű leírását adja mindazon információknak, amelyek az eredeti gondolat (tartalom) visszafejtését lehetővé teszi.

Hamurabi bronz törvény tábla

Egyszerű példán illusztrálva: szeretném a gondolatomat a szemantikus kódolásról megosztani veletek. Ehhez a magyar nyelvet és annak nyelvtani szabályait póbálom igénybe venni. Beszélt emberi nyelveink teljesértékű leíró nyelvek, hiszen létezés, cselevés, élőlények és élettelen tárgyak, tulajdonságok, múlt-jelen-jövő, térbeliség és még sok más elvont gondolat leírására alkalmasak. A bonyolult szabályrendszer elsajátítása mindannyiunk számára fontos és nehéz feladat, azonban képessé tesz bennünket arra, hogy ezt a blogot értelmezni (de legalábbis dekódolni) tudjuk.

A materializáció folyamata, köszönhetően az internetnek izgalmasabb, hiszen ugyanezen cikk kinyomtatva (biológiai eredetű adathordozóra) azonnal érezteti velünk a materiális jelleget és a leíró jelleg univerzalitását, voltaképpen azonban a blog.hu szervereinek winchester lemezén magnetizált kristályokba zárom binárisan az információt. Mindehez ma még a legelterjedtebb adatbeviteli eszközt, egy magyar (qwertz) billentyűzetet használok, kibővített latin karakterkészlettel.

Kapcsolódó linkek:

Címkék: kommunikáció nyelvek emberiség szemantikus kódolás

Jelentés a központnak: Kőkortól a cyber térig III.

2007.05.04. 14:15 | zenkovics.ferenc | Szólj hozzá!

Neurális hálózat megközelítés a középkorban

Pannonhalmán tett látogatásom során megérintett az 1013 éves apátság szellemi és tudásközpont jellege. 300 000 kötetes könyvtára ma a világ legnagyobb Bencés könyvgyüjteménye (Világörökség része) mai napig sokkoló hatással van a terembe belépő turistákra. Mint megtudtam Mátyás személyes királyi hatáskörbe vonta az apátságot és könyvtára elérte az 1000 darabos könyvállományt! A török hódoltság alatt ez gyakorlatilag megsemmisült.

Mégis jól működött az új egyház által intézményesített tudásmenedzsment modell, mert szerzetesi közösségi hálókra alapozott, sejtesen szerveződő, emberi kapcsolatokra épülő, mester-tanítvány viszonyban működtetett kompetencia központok kezébe került a tudás fényének őrzése.  A latin nyelv használatával képesek voltak megkülönböztetni a fontosat a nem fontostól,  a kódexek másolásával és térben való elkülönített tárolásával pedig, csökkenteni tudták az adatvesztés kockázatát. Rendi szabályok és erkölcsi normák, ugyanakkor független tanácsadói szerepkörrel is felruházták ezen apátságokat, a mai napig őrzik azt a hiteles pecsétet (például: Pannonhalmán), ami felhatalmazta az apátságot közhiteles okiratok kiállítására.

Miért volt mégis sötét ez a középkor? Mert a közös emberi tudás őrzőire egy szűk kör által érvényesülő befolyás (dogma) nehezedett (lásd: Umberto Eco - A rózsa neve) .

A Gutenberg sztori - kölcsön pénzből forradalom

"Gutenberg egy városi tanácsostól kapott kölcsönből indította újjá nyomdáját. Elkészült egy 36 soros Biblia, de máig vitatott, hogy ő, vagy egy bambergi nyomdász készítette, a tőle vásárolt első betűsorozattal. Mindenesetre két kisebb könyv, Matthaeus de Cracovia: Tractatus rationis et conscientiae (Értekezés az elméről és a lelkiismeretről), illetve Aquinói Tamás: Summa de articulis fidei (A hitcikkelyek summája) nyomtatásával sikerült annyi pénzt gyűjtenie, hogy nekikezdhessen Johannes de Balbus: Catholicon című lexikonának, amely 1460-ban készült el. Ezek után befejezte nyomdászi tevékenységét és visszavonult." bővebben:Gutenberg

Szegény Gutenberg a névtelen városi tanácsostól (kockázati tőkés) kapott kölcsönből nyomtatott egyházi művekkel bíbelődve nem gondolta, hogy technológiai újítása az emberiség legnagyobb intellektuális forradalmát indítja el és 500 évig (internet megjelenlése a 60-as évek végén) példátlan, meghatározó és máig is elévülhetetlen technológiai platformot teremtett a tudásanyagunk széttagolt (sokszorosított) adattárolásában. Pár évtized és Európa polgárai könyvvel a párnájukon hajtják álomra fejüket a sötét középkor felderengő éjszakájában.

Aki kiszabadította a palackból a közösségi szellemet

Luther Márton: "Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor. A szükséges reformokat sokáig az egységes egyház keretében szerette volna elérni. Nyelvi és írói adottságai és karizmatikus személyisége széles visszhangot váltottak ki, katolicizmus középkori európai uralmának véget vetett. Az általa lefordított Lutherbiblia a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb bibliafordítás." bővebben:Luther

Láthatjuk, hogy 1517-ben, alig 50 évvel Gutenberg féle gyakorlati technológia (könyvnyomtatás) felbukkanása után, azzal, hogy Luther lefordította a bibliát német nyelvre és el tudta juttatni az átlag felhasználók széles tömegeihez, egymaga képes volt megdönteni a spirituális tudás egyedüli kezelőjének számító katolikus egyház évezredes intellektuális hatalmát.

A szellem immáron egyenes utat talál az egyénig, a mai internethez hasonlóan, a mi személyes döntésünkön és preferenciáinkon múlik mikor, milyen tartalmat szeretnénk elolvasni, megszerezni. Nem mások olvasnak fel nekünk és magyarázzák el a jelentést, hanem mi magunk szerezhetjük meg a szükséges tudást múltról, jelenről és jövőröl.

Kapcsolódó linkek:

Címkék: tudásmenedzsment kultúra gutenberg luther

süti beállítások módosítása