Áttekintve a nyugati civilizáció kultúr-fejlődését (lásd: Jelentés a központnak: Kőkortól a cyber térig), láthattuk, hogy az adathordozók (kő, bronz, papír, könyv, elektronikus hordozók, internet stb.), valamint a tudás megosztási technikák (barlangrajz, templom-fal vésetek, könyvtárak, kolostor hálózatok, könyv nyomtatás, internet) fejlődése milyen változásokat hoztak a szellemi, spirituális és világi élet minden területén. Bejegyzésünkben megvizsgáljuk a harmadik tényező, a kódolási és dekódolási technikák fejlődését.
A szemantikus kódolás alap sémája
A leíró jellegű (szemantikus) kódolás lényege, hogy egy immateriális gondolatot kódolási-dekódolási szabvány segítségével, olyan statikus vagy dinamikus hordozó közegbe (anyagi forma) ágyazzuk, ami azután teljeskörű leírását adja mindazon információknak, amelyek az eredeti gondolat (tartalom) visszafejtését lehetővé teszi.
Egyszerű példán illusztrálva: szeretném a gondolatomat a szemantikus kódolásról megosztani veletek. Ehhez a magyar nyelvet és annak nyelvtani szabályait póbálom igénybe venni. Beszélt emberi nyelveink teljesértékű leíró nyelvek, hiszen létezés, cselevés, élőlények és élettelen tárgyak, tulajdonságok, múlt-jelen-jövő, térbeliség és még sok más elvont gondolat leírására alkalmasak. A bonyolult szabályrendszer elsajátítása mindannyiunk számára fontos és nehéz feladat, azonban képessé tesz bennünket arra, hogy ezt a blogot értelmezni (de legalábbis dekódolni) tudjuk.
A materializáció folyamata, köszönhetően az internetnek izgalmasabb, hiszen ugyanezen cikk kinyomtatva (biológiai eredetű adathordozóra) azonnal érezteti velünk a materiális jelleget és a leíró jelleg univerzalitását, voltaképpen azonban a blog.hu szervereinek winchester lemezén magnetizált kristályokba zárom binárisan az információt. Mindehez ma még a legelterjedtebb adatbeviteli eszközt, egy magyar (qwertz) billentyűzetet használok, kibővített latin karakterkészlettel.
Kapcsolódó linkek:
- 1. fejezet: Szemantikus kódolás: az emberi kommunikáció alapja
- 2. fejezet: A DNS, mint teljes értékű leíró kódolási nyelv
- 3. fejezet: Az internet DNS-e: html
- 4. fejezet: XML: a szabványalkotás szabadsága
