Web Koncept

új alkalmazások, szolgáltatások a nemzetközi mezőnyből merítve, web trendek, technológiák, szemléletváltás, forradalom

Archívum

Licenc

Creative Commons Licenc

HTML

Hogyan tovább zeneipar?

2007.07.18. 10:00 | kósa.szabolcs | 3 komment

Csatlakozva a Webisztán kezdeményezéséhez szeretnénk áttekinteni a zeneipar mai helyzetét és online szemszögből megvizsgálni azokat a kitörési pontokat, amelyek új értelmet, megfogalmazást adhatnak a zene fogyasztására, terjesztésére.

A zene közös kincsünk

A magyar wikipedia a következőképp fogalmazza meg a zene lényegét: "A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt."

Amit azonban ennél is fontosabbnak tartok, hogy a zene az emberiség kultúrális életének és fejlődésének egyik meghatározó és elválaszthatatlan szereplője már a prehistorikus kortól. A 20. században megfigyelhetőek bizonyos változások a zene fogyasztásával, terjesztésével kapcsolatban, azonban ez csak tovább erősítette a meglévő állapotokat, a zene az emberek legszélesebb körét elérő kultúrális elem maradt.

A modern zeneipar tevékenységének sikeressége a 20. század második felére érte el csúcsát. Akkoriban a zenefogyasztás mindennapossá válása (zenei rádiók megjelenése), a trendek és műfajok egyre gyorsuló ütemű burjánzása és a stabil offline adathordozók (bakelit lemez, kazetta, cd) elterjedtsége révén a zenekiadók addig elképzelhetetlennek tartott gigaprofitokat tudtak felmutatni.

Ennek a folyamatnak eredményeképpen a zenealkotó közösség és a zenefogyasztó közönség közé egy nagyon szilárd és nehezen átjárható akadály, a kiadók, producerek és nemzetközi konglomerátumok rétege formálódott. Ez a leosztás vált aztán a 90-es évekre és napjainkra olyannyira meghatározóvá, hogy a közösség elveszítette a kontrollt a zene fölött és ma az a kérdés, hogy mi jut el a széles néptömegekhez, tárgyalóasztalok fölött dől el, nem pedig természetes szelekció alapján.

Az internet azonban, mint minden más piacon, a földrajzi és egyéb korlátok lerombolásával szükségszerűen és alapjaiban formálta át nagyon rövid idő alatt a zeneipar lehetőségeit, az emberiség, mint közösség zenével kapcsolatos fogyasztói magatartását, igényeit. A fájlcserélő hálózatok megjelenése megtorpanást, majd masszív visszaesést okozott a hagyományos terjesztési modellek sikerességében. Ezen a fronton a háború a mai napig nem ért véget (lsd. Artisjus, ProArt, RIAA), vannak akik még szeretnének hinni abban, hogy erőszakkal el lehet érni, a fogyasztók, mint buta csorda újra 5000 forintos áron fognak cd lemezeket venni százezres számban például Magyarországon, ahol az aranylemezhez már 7500 db eladott példány is elég ma.

A zeneiparnak az online kihívásra adott megkésett válasza elhibázott volt. A kezdetben megváltóként ünnepelt DRM (Digital rights management) megoldások ellenérzéseket váltottak ki mind a felhasználók, mind a meghatározó online terjesztők (pl. iTunes-Apple) körein belül. Nem volt szerencsés lépés kriminalizálni saját fogyasztói rétegüket sem. Visszás érzés egy amerikai szupersztár lakását nézegetni az MTV Cribs műsorában (paloták és drága autók, pénszórás rendszerint, de szeretjük), és aztán nyakunkba venni egy pert, mert letöltöttünk egy albumot torrenten. Ez persze nem jelenti azt, hogy ellenezném a zenék cserekereskedelmét és az ezzel járó profitot, de így nehéz morálisan elítélni a letöltőket, az biztos. Különösen akkor, ha tudjuk, a lemezek kiadásából származó bevételek töredéke jut csak el a zenészekhez. A legtöbb fiatal ma minden lelkiismeretfurdalás nélkül letölti a legújabb zenéket, ami azért fájó pont, mert a zenész így minden bevételtől elesik, a választék pedig beszűkül, hiszen a torrent és egyéb hálózatok csupán azt tudják szolgáltatni, amit a többiek megosztanak, így még kevesebb az esélye annak, hogy új zenéket és addig ismeretlen előadókat megtaláljunk. Ennek ellénére a fájlmegosztó kultúra tönkreverte a hagyományos terjesztési módokat a maga hatékonyságában és egyszerűségében, ezt mindenképp szögezzük le már az elején.

A mogulok és szervezeteik a mai napig kétségbeesetten küzdenek saját piacuk ellen, fájlmegosztó felhasználókkal, torrent oldalakkal szembeni perektől és az online rádiók sarokba szorítása miatti csinnadrattától hangos az internet. Ennek ellenére még mindig nem találták meg a receptet a kontroll visszaszerzésére, az előadók-zeneszerzők ugyanakkor ma kezükbe kapnak olyan eszközöket, amelyek esélyt adhatnak gyorsan, nagyszámú közösség előtti megjelenésre, ingyen.

Az internetes közösségek magára találásával és a webkettő filozófia terjedésével egyre több és több olyan modell sarjad a másolásvédett zenék üszkösödő romjain, amelyek ígéretes szereplők lehetnek a zene online jövőjének formálásában. Tisztán kell látnunk nekünk, fogyasztóknak is, a zene felfedezéséhez nem elég ha letöltünk egy albumot a netről. Meg kell találnunk azokat az új lehetőségeket, amivel támogatni tudjuk a zenészeket-előadókat (mert megérdemlik) és esélyt kapunk a változatos, kultúrált, tiszta jogi keretekkel rendelkező zenefogyasztásra.

A következő napokban ezeket az eszközöket, online megoldásokat vesszük részletesebben górcső alá. Bemutatunk a teljesen ingyenes modellektől kezdve a meglepően új, innovatív üzleti alapú terjesztési koncepciókon keresztül az online közösségi funkcióig, minden olyan életképesnek tűnő ötletet, alkamazást, amit szerény lehetőségeink közt sikerült felderítenünk.

Stay tuned.

ps.: kezdésig se maradjunk zene nélkül, kezdjük rögtön az online generáció egyik underground tehetségével

free music

Címkék: web2.0 zene közösség kultúra webkettő online alkotás emberiség creative commons

A bejegyzés trackback címe:

https://webkoncept.blog.hu/api/trackback/id/tr62120012

Trackbackek, pingbackek:

Pingback: Web Koncept - Jamendo - ingyen zene mindenkinek 2007.07.20. 05:31:29

[...]/ írása">Szólj hozzá! Mint azt előző bejegyzésemben felvetettem, a zeneipar napjainkra komoly válság[...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SolidSnake 2007.07.19. 12:33:25

"fájó pont, mert a zenész így minden bevételtől elesik" - ez nem teljesen igaz. A zenész (már ha valóban az), nem csak stúdióban zenél, hanem színpadon is. Márpedig ha többen ismerik és szeretik meg, amit csinál, többen mennek el a koncertjére.

kósa.szabolcs · http://www.webkoncept.hu 2007.07.19. 17:37:38

tökéletesen egyetértek olyannyira, hogy azt gondolom a színpadi zenélés és a turnék a jövőben hangsúlyosabb szerepet kapnak majd a zenészek életében., pont az internet miatt

Nyaligátor · http://autostat.hu/technikai-szotar 2009.10.09. 14:35:14

@SolidSnake: Pontosan, a pénz az élő szereplséből jön ma, nem az adathordozókból. Az ma olyan, mint anno a rádió - az emberek meghallgatták, és megvették a kazettát. Ma letöltik, aztán ha tetszik, ellépnek a koncertre.
Márpedig egy jegy oda van annyi, mint egy CD