Neurális hálózat megközelítés a középkorban
Pannonhalmán tett látogatásom során megérintett az 1013 éves apátság szellemi és tudásközpont jellege. 300 000 kötetes könyvtára ma a világ legnagyobb Bencés könyvgyüjteménye (Világörökség része) mai napig sokkoló hatással van a terembe belépő turistákra. Mint megtudtam Mátyás személyes királyi hatáskörbe vonta az apátságot és könyvtára elérte az 1000 darabos könyvállományt! A török hódoltság alatt ez gyakorlatilag megsemmisült.
Mégis jól működött az új egyház által intézményesített tudásmenedzsment modell, mert szerzetesi közösségi hálókra alapozott, sejtesen szerveződő, emberi kapcsolatokra épülő, mester-tanítvány viszonyban működtetett kompetencia központok kezébe került a tudás fényének őrzése. A latin nyelv használatával képesek voltak megkülönböztetni a fontosat a nem fontostól, a kódexek másolásával és térben való elkülönített tárolásával pedig, csökkenteni tudták az adatvesztés kockázatát. Rendi szabályok és erkölcsi normák, ugyanakkor független tanácsadói szerepkörrel is felruházták ezen apátságokat, a mai napig őrzik azt a hiteles pecsétet (például: Pannonhalmán), ami felhatalmazta az apátságot közhiteles okiratok kiállítására.
Miért volt mégis sötét ez a középkor? Mert a közös emberi tudás őrzőire egy szűk kör által érvényesülő befolyás (dogma) nehezedett (lásd: Umberto Eco - A rózsa neve) .
A Gutenberg sztori - kölcsön pénzből forradalom
"Gutenberg egy városi tanácsostól kapott kölcsönből indította újjá nyomdáját. Elkészült egy 36 soros Biblia, de máig vitatott, hogy ő, vagy egy bambergi nyomdász készítette, a tőle vásárolt első betűsorozattal. Mindenesetre két kisebb könyv, Matthaeus de Cracovia: Tractatus rationis et conscientiae (Értekezés az elméről és a lelkiismeretről), illetve Aquinói Tamás: Summa de articulis fidei (A hitcikkelyek summája) nyomtatásával sikerült annyi pénzt gyűjtenie, hogy nekikezdhessen Johannes de Balbus: Catholicon című lexikonának, amely 1460-ban készült el. Ezek után befejezte nyomdászi tevékenységét és visszavonult." bővebben:Gutenberg
Szegény Gutenberg a névtelen városi tanácsostól (kockázati tőkés) kapott kölcsönből nyomtatott egyházi művekkel bíbelődve nem gondolta, hogy technológiai újítása az emberiség legnagyobb intellektuális forradalmát indítja el és 500 évig (internet megjelenlése a 60-as évek végén) példátlan, meghatározó és máig is elévülhetetlen technológiai platformot teremtett a tudásanyagunk széttagolt (sokszorosított) adattárolásában. Pár évtized és Európa polgárai könyvvel a párnájukon hajtják álomra fejüket a sötét középkor felderengő éjszakájában.
Aki kiszabadította a palackból a közösségi szellemet
Luther Márton: "Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor. A szükséges reformokat sokáig az egységes egyház keretében szerette volna elérni. Nyelvi és írói adottságai és karizmatikus személyisége széles visszhangot váltottak ki, katolicizmus középkori európai uralmának véget vetett. Az általa lefordított Lutherbiblia a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb bibliafordítás." bővebben:Luther
Láthatjuk, hogy 1517-ben, alig 50 évvel Gutenberg féle gyakorlati technológia (könyvnyomtatás) felbukkanása után, azzal, hogy Luther lefordította a bibliát német nyelvre és el tudta juttatni az átlag felhasználók széles tömegeihez, egymaga képes volt megdönteni a spirituális tudás egyedüli kezelőjének számító katolikus egyház évezredes intellektuális hatalmát.
A szellem immáron egyenes utat talál az egyénig, a mai internethez hasonlóan, a mi személyes döntésünkön és preferenciáinkon múlik mikor, milyen tartalmat szeretnénk elolvasni, megszerezni. Nem mások olvasnak fel nekünk és magyarázzák el a jelentést, hanem mi magunk szerezhetjük meg a szükséges tudást múltról, jelenről és jövőröl.
Kapcsolódó linkek:
- 1. fejezet: véssünk kőbe
- 2. fejezet: vessük papírra
- 3. fejezet: nyomtassuk ki
