Gondolkodj nagyban, dolgozz kicsiben
Egy szerződés kőbe vésése bonyolult és fársztó folyamat, erre hamar rájöttek az ókori népek, ezért a kisebb fontosságú gondolatok megörökítésére alternatív technikákat dolgoztak ki: jött a palatábla, falap, papírusz tekercs, pergamen és bőr kötés, jöttek a hieroglifák, pálcikák, betűk és ábrák, és mindenki körmölni, másolni, jegyzetelni kezdett.
Első lépések a tartalommenedzsment útján
Ez az eszeveszett blogolás ezer nyelven, adathordozón és millió témakörben hamar felvetett az internet generáció számára is izgalmas kérdéseket:
- Hogyan keressünk ekkora adatállományban (kereső motorok)
- Hogyan különítsük el a privát (bizalmas) információt a publikustól (adathozzáférés)
- Hogyan priorizáljuk az információt, mi fontos mi szemét (rate-lés)
- Hogyan összegezzük az éppen aktuális ismereteket (enciklopédiák)
- Hogyan rendszerezzünk, katalogizáljunk (kategória rendszerek)
- Hogyan publikáljuk (sokszorosítsuk) a fontos ismereteket széles körben (bronzba öntsük, kézzel másoljuk, kinyomtassuk, virtuálisan megosszuk)
- Hogyan védjük meg az adathordozókat és magát az információt (adatmentés, diszcipált adattárolás, hiteles másolatok)
A virtualitás megjelenése előtt ezeket a kérdléseket hard core kellett kezelni ezért már korán megjelentek azok az intézmények amelyek a fizikai adathordozók elsősorban fizikai védelmére szolgáltak. Láthattuk, hogy minél virtuálisabb az adathordozó annál sérülékenyebb, jó példa erre az alexandriai könyvtár leégése és az ókori tudásanyag nagy részének megsemmisülése.
"Az ókori Alexandria: Nagy Sándor alapította I. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. [...] Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár." bővebben:Alexandria
Kapcsolódó linkek:
- 1. fejezet: véssünk kőbe
- 2. fejezet: vessük papírra
- 3. fejezet: nyomtassuk ki
